Az elhízás a szervezet raktározott zsírszövetének felszaporodásával jellemezhető krónikus betegség.

A kezeletlen diasztolés vagy szisztolés magas vérnyomás az koszorúér betegség talaján kialakuló szívroham és szélütés szempontjából jelent kockázatot.

A közepes méretű és a nagy artériák falában, foltokban zsíros felrakódással (ateromákkal vagy ateroszklerótikus plakkokkal) járó, a véráramlást gátló vagy lehetetlenné tevő
állapot. Az artériák falának megvastagodásával és csökkent rugalmasságával járó számos betegség.

Az infarktus a szívet ellátó erek (koszorúerek) érelmeszesedése folytán azonnal  fellépő állapot.  Az ér hirtelen teljes elzáródik, vagy gyors beszűkülése miatt nem képes annyi vért szállítani a szívizomsejtekhez, amennyi azok működéséhez, az élet fenntartásához szükséges.

A tartós stressz számit ma a társadalom egyik legnagyobb rizikófaktorának. Az orvosok minden második betegséget közvetlenül vagy közvetve a stresszel hoznak kapcsolatba. A hosszú ideig ható indokolatlanul túl nagy stressz csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet, tartósan negatívan befolyásolja a közérzetünket. Kihatással van különböző szerveinkre. A szomatikus panaszok mögött, pl. hátfájás, migrén, gyomor és bélproblémák, fertőződési hajlamosság, és a szív-keringési megbetegedések gyakran a fokozott stresszhatás áll. Így ma már a halálozási okok első számú okozójává a szív és keringési megbetegedések váltak.

Magyarországon közel 2, 5-3 millió ember érintett a cukoranyagcsere-zavar valamelyik formájával. A 2-es típusú diabetes kialakulása szoros összefüggésben áll a túlsúly és az elhízás gyakoriságának növekedésével.

Mi a cukorbetegség: Az egészségesnél magasabb a vérben a cukor (glukóz) szintje. A vércukor értéke mindenkinél öszszefügg az inzulin termelődésével, hatásával. Az inzulin az egyedüli anyag (hormon) szervezetünkben, amely a vércukorszintünket csökkenteni tudja. megfelelő inzulinmennyiség, pontosabban megfelelő inzulinhatás nélkül sejtjeink nem tudják jól használni energiaforrásként a cukrot. Diabéteszben az inzulin mennyisége kevés, vagy nem eléggé hatékony. az eredmény ugyanaz: megemelkedik a vércukor szintje. 

A cukorbetegség többféle lehet. Mindre jellemző a vércukor emelkedése, mégis fontos megkülönböztetnünk őket: 
  1.) Az 1es típusú diabétesz mellitusz. régebben ifjúkori cukorbetegségnek is hívták, mert általában gyermek vagy serdülőkorban kezdődik. rövidebb, hosszabb idő alatt az inzulin termelődése folyamatosan csökken, majd megszűnik. akár néhány hét vagy hónap (néha azonban több év!) alatt alakul ki a markáns vércukoremelkedés. A vérben egyre magasabb a cukor szintje, de a szervezet valósággal éhezik. a vizeletben aceton mutatható ki és a beteg lehelete jellegzetesen aromás illatú. A beteg fogy, erőtlenné válik. Nagy mennyiségű cukor jelenik meg a vizeletben, így ennek mennyisége nő és emiatt szomjúság, fokozott folyadékfogyasztás alakul ki. A beteg inzulinkezelés nélkül nem tartható életben.                 
   2.) A 2es típusú, régebben időskorinak nevezett cukorbetegség esetén általában az inzulintermelés normális vagy akár fokozottabb is lehet, de az inzulin hatása csökkent. A sejtek nem tudják megfelelő hatékonysággal használni az inzulint. Így egy adott mennyiségű inzulin sokkal kisebb hatásra képes, mint az egészséges szervezetben. Orvosi nyelven ezt az állapotot nevezzük inzulinrezisztenciának. gyakori, hogy önmagában az elhízás inzulinrezisztenciát okoz. Ebben a diabétesz típusban a betegek jelentős része túlsúlyos vagy elhízott. A folyamat alattomosan lassú, emiatt sokszor előbb alakulhat ki maradandó cukorbetegséggel öszszefüggő károsodás (általában érszövődmény), mint bármilyen panasz. Kapcsolatfelvétel egyeztetés céljából

A megbetegedést a pajzsmirigy fokozott működése, hormonjának fokozott elválasztása okozza. Jellemzője a felgyorsult anyagcsere, a megnövekedett étvágy, de ennek ellenére a testsúly csökkenése, a verejtékezés, az állandóan megemelkedett testhőmérséklet, a hasmenés, és az alacsony szérum-káliumszint.

A pajzsmirigy hormonjának csökkent elválasztása. A veleszületett vagy kora gyermekkori hipofunkció kreténizmushoz vezet. Az endémiás golyva megelőzésében jelentős szerepe van a táplálékkal (jódszegény talajon termesztett növények) és az ivóvízzel bevitt jódnak. Jódhiány megelőzésére a felnőtteknek kb. 50-75 µg/nap jódra van szüksége. A betegnek az alapanyagcsere csökkenése miatt túlsúlyos, gyenge, apatikus lehet, keringési zavara van, gyakran székrekedése, bőrszárazsága van. A magas szérumkoleszterinszint, valamint a vérszegénységre utaló szérumértékek jellemzőek. A terápia során hormon-szubsztitúció, jódhiány esetén a jódbevitel normalizálása szükséges.

A háttérben elsődlegesen muscularis disbalance áll. A gyerek gyors növekedése, vagy mozgásszegény életmódja általános izomgyengeséget von maga után. A gyenge izomzat nem tud megfelelni a megnövekedett fizikai terhelésnek.

Skoliosis (A betegség lényege a gerinc oldalirányú elhajlása, mely rosszabb esetben torzióval (csavarodással) is társulhat. (hátfájás, derékfájás)

Ez a csigolyák közötti porckorongokat érinti, azok szerkezeti elváltozását okozza. A mechanikailag erősen igénybe vett discus rostos porcgyűrűje degenerálódik és a kocsonyás mag kitüleremkedik. A sérv leggyakrabban hátrafelé, a gerinccsatorna felé tolódik, megnyomja az itt futó ideggyököt és kompressziós tüneteket okoz.

A csontritkulás olyan mésztartalom-csökkenéssel járó csontbetegség, melyben a csont szerves és ásványianyag-tartalma egyforma mértékben csökken. A szó maga porózus, lyukacsos, üreges csontot jelent, ahol a csont a betegség folyamán elvékonyodik, megritkul, üregessé válik. Amennyiben a csonttömeg-csökkenés és a csontszerkezet felbomlása bizonyos mértéket elér, a csontok már kisebb fokú terhelésre könnyen eltörnek. Ezt az állapotot nevezzük csontritkulásnak.

A dohányzás számos (betegség)  kardióvaszkuláris betegség független kockázati tényezője. A koszorúér betegség esélye fokozódik a cigaretták napi számának növekedésével.
Csökkenti a HDL-koleszterint és növeli az LDL-koleszterint, emeli a szén-monoxid szintjét a vérben, ami fokozza az artériafal belfelszínén a sérülésének kockázatát. A dohányzás hatására az atherosclerosis miatt már amúgy is szűk artériák összehúzódnak, tovább csökkentve a szövetekhez eljutó vér mennyiségét. Rontja a szövetek oxigénellátását. A nikotin érszűkületet okoz és a szövetek vérellátása károsodik.